Tehát a darált hús. Volt már az elmúlt időszakban fasírt, bolognai, töltött ezmegaz, kicsit variálni akartam az alapanyaggal. S ekkor eszembe jutott régi kedvencem, a fűszeres darált hússal kevert tészta, amelynek recepjét az özönvíz előtt találtam egy szakácskönyvben. Jó húzós kaja, nem igazán estére való, de mértékkel nyugodtan....
Összevágtam apróra egy fej hagymát, kicsi kockákra kb 10 dkg császárszalonnát. Megpirítottam őket némi olajon, aztán, ahogy szép, napbarnított színük lett, hozzáadtam a 1/2 kg darált húst (ez lehet csirke, pulyka, sertéshús - én most sertéshúsból készítettem), sózás, borsozás és a lényeg, a fűszerezés következett: majoránna, rozmaring, pici fokhagymapor és némi vegeta hullott a halomra. Pár percig hagytam pirulni, majd aláöntve vizet, kezdődött a párolás, fedő alatt. Bő fél óra elteltével zsírjára sült, ám mivel szárazon nem jó, még egy löttyintésnyi víz nem ártott neki. Azzal is összefőtt, ekkor megkínáltam a keveréket kb. 1 dl főzőtejszínnel és leheletnyi Erős Pista is kéreckedett a társaságba. Gyere barátom, van még hely! :) A tejszín cseppet sűrített rajta, pont olyan szaft keletkezett, amit vártam.
Időközben kifőztem fél csomag csavart tésztát a jobbik fajtából, ez leszűrés után csobbant a szaftos egyvelegben.
Hmm, már így is finom, én tejföllel keverve szeretem, de ha bővebben kívánjuk, tepsibe lehet teríteni, rá tejföl, reszelt sajt.... összesütni, tálalni, majd gyakorolni az újból megszólalást a tányér tisztára nyalogatása után, ha még képesek vagyunk a beszédre. Erős, telítő étek, ám nagyszerű ízek kulminálódnak benne.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése